A rozé nagy napja Az egyik legnépszerűbb borkategória, mégsem szánunk rá elég időt. A Rosalián, az első budapesti rozéfesztiválon pedig kiderült, hogy a furminton, a cserszegi fűszeresen és a tokaji aszún kívül büszkék lehetünk a rozénkra is.

A rozé borok vízválasztója a friss, üdítő jelleg megléte illetve hiánya. A rozé akkor tölti be szerepét, ha egy korty után máris poharak elfogyasztására ösztönöz, mert a jó rozé itatja magát, felpezsdít. Lényeges szempont még a szénsav aránya a borban. Tapasztalatom szerint a túl sok szénsav eltelít, sőt, elnyomja a gyümölcsös karaktert, nem marad más a szájban csak szénsavas víz, ami pedig élvezetet nem okoz. A jó rozéban is kell legyen összhang, ami a szénsav – alkohol - ízek egyensúlyából fakad. Arra a kérdése, hogy fontos-e, milyen szőlőből készítünk rozét, a kóstolón választ kaptam.

Bevállalod, Bíró és fia, Borbély és Bujdosó 

Első nekifutásra az egri Almagyar-Érseki Szőlőbirtok „Bevállalod?” rozéját kóstoltam meg. A névből sejteni lehet, hogy ez bizony a lelkidoktor, Csernus Imre vállalkozása, melyet egyik kedvenc egri borászommal, Csutorás Ferivel közösen indítottak. A bor kissé éles savakkal, de kellő zamattal rendelkezik, bár a szerkezetén még csiszolni kell. Kíváncsi lennék Lelkifröccs nevű borukra is.

 

Érdekes bort kóstoltam a Bíró és fia pincészet pultjánál. A 85 százalékban kékfrankosból álló rozé annyiban tér el a standard stílustól, hogy a 15 százalék cabernet sauvignont a házasítás előtt fahordóban erjesztik. Ettől kap egy olyan gellert, ami egyből az éttermek asztalára repíti. Igazi gasztrobor, illatából árad az oregánó és a paradicsom. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy kitaláljuk milyen ételekhez illik leginkább. A badacsonyi Borbély pincénél a turisták igénye keltette életre a rozét. A pincészet első rozéja pinot noirból készült, és azt hiszem ez az egyenes, élvezetes bor nem fog csalódást okozni. Bujdosóék prosecco kísérlete minden évben nagy sláger volt nálam, de a mostani évjárat nem nyűgözött le. 

Dúzsi Tamás, Etyeki kúria, Fabro 

Vitathatatlan, hogy hazánkban Dúzsi Tamás mutatta meg a helyes utat a rozéborok irányába, kezdetben egy téli, egy nyári változattal. A 2011-es év annyira jól sikerülhetett, hogy a mester szinte valamennyi, a kertben található szőlőből rozét készített. Hiába, ha az üzlet egyszer beindul... A hétféle rozé közül számomra a legízletesebb a kékfrankos és a kadarka volt, a pinot hozta az eleganciát, a syrah pedig inkább volt érdekes, mint meggyőző. A syrah talán nem képes uralkodni önmagán, mert itt is felül akarta írni a rozét, inkább jó syrahhá akart válni, mint jó rozévá. A pinot noir nem véletlenül Etyek egyik fő fajtája. A Kúriánál évek óta készítenek belőle rozét is, vörösbort is. A finomság érződik, az alkohol mérsékelt, ettől szép lett a bor. A paksi Fabro pince merlot siller kísérlete egyelőre az útkeresésről szól. 
 

Jöjjenek a mustra legszebb borai: Gál, Koch, Kovács Nimród

 

Régi kedvencem a szigetcsépi Gál pincészet. Nemcsak kiváló rozéborai, de fehérei is lenyűgözők. A Márton napi rozéból télen sokat iszogattam, így most azt kihagytam. A pinot noir szép és bájos, a zweigeltet a savak húzzák, de a kékfrankos telitalálat. Éppen ezt szeretem a rozéban: üdít és elcsábít, telt és kerek. Azt hiszem a kékfrankos hozza ezt a lendületet a borba, sokkal markánsabb, mint egy pinot noir, a moderált alkohollal egészen komplex élményt ad. A kékfrankosból készült rozék dicsőségfalára a Gálék mellé feltettem a hajósi Koch pincészetet is. A bor hozza a kötelező gyümülcsbombát, de e mellé kerül egy kis fűszeresség is, ami nagyon jó tesz neki. Egy kicsit szélesebb a cabernet sauvignon rozé, magasabb az alkohol is, de rejtve marad, nem zavar be a harmóniába. Kovács Nimród egri rozéját a szigorú technológia nem engedi kibontakozni. Semmi extra, semmi plusz, de hibát se találni a borban. Talán a maradékcukor egy kicsit sok. 

Lindmayer, Lelovits, Tarjányi, Tüske 

Ostorosról érkezett a Lindmayer pincészet. A kékfrankosból készült rozé élvezeti értéke elegendő egy rozéhoz, a villányi Lelovits Tamásé több, mint csodálatos. A borban elbújik a szénsav, de üde marad, és ugye ezt szeretjük. Nem tipikus mediterrán bor, de a szerkezetében Provence-ra emlékeztet. Silleres jegyeket mutat, de gyöngyözőbor az egri Tarjányi pince Rubinja. Kísérleti állapot, identitását kereső ital: Mi legyek? Siller vagy habzóbor? velejű önmarcangolással. A szekszárdi Tüske pincészet merlot-kékfrankos rozéja lendületes savakkal rendelkezik, ezáltal kiváló fröccs bor is lehet belőle. 

A mustrán meggyőződtem arról, hogy a legizgalmasabb rozék kékfrankosból készülnek és az alföldi borvidékek lesznek ebben az éllovasok. 

Borbaráti üdvözlettel: Cseh Márton 

forrásom a http://mno.hu/bortura/a-roze-nagy-napja-1075834

Rozsdamentes tartályok rozé készítéshez: http://www.tartalywebaruhaz.hu/products.php?prcategory=20270

A barack ereje - Pálinkaparádé a Várban

Ma már senki nem csodálkozik azon, hogy a borfesztiválra dugig megtelnek a Budai Vár történelmi terei, de vajon képes-e a pálinka is ilyen mértékű csáberőt kifejteni? Ott jártunk

Az a jó a péntek délutánban, hogy még melegen süt a nap, de már nem éget. Meg az is, hogy semmi nem zavarja az embert a kora nyári szemlélődésben a Várban, sem tüntetők nem álldigállnak a Sándor-palota előtt, sem pálinkaturisták nem tülekednek a standok előtt.

Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy talán a pálinka nem olyan erős hívószó – még –, mint a bor, másrészt viszont rögtön ellent is mondunk saját magunknak, mert este 6 felé már kellemesen zsongani kezd a Hunyadi és az Oroszlános udvar, több színpad környékén is élénkebb lesz az élet, így kénytelenek vagyunk átértékelni korábbi megállapításunkat.

2012 a barack éve, így illő, hogy mi is elsősorban ebből a gyümölcsből készült párlatokkal kerüljünk közelebbi kapcsolatba. Békési Zoli bácsi új szortimenttel rukkolt elő az idén, közte bíbor kajszipálinkával, amivel kapcsolatban azt tudjuk meg tőle, hogy a centrális erőteret célozta meg: egyensúlyba kívánta hozni a tradíciót, a klasszikus készítési módot, miközben egy picit elmozdult a divat felé is, ezért háttérbe szorította a párlat lekvárosságát. Nekünk bejött.

Bezericsék érlelt kajszija is megdobogtatta a szívünket, és örömmel vetettük magunkat a beharangozóban olvasott barackpálinkával meglocsolt baracklekváros fánkokra, ám a katarzis elmaradt. A fánk fáradt és szikkadt volt, a baracklekvár viszont legfeljebb nyomokban tartalmazott pálinkát – később a szervezők elárulták, hogy eltekintettek a lekvár alkoholos dúsításától

Volt helyette viszont pálinkás csoki. Abban tényleg volt pálinka is meg csoki is, ám cukros roppanása minket túlságosan emlékeztetett a dianás cukorkára. Ezzel kapcsolatban lelkes asztaltársaságunk megosztotta velünk azt a csodálatos történetet, hogy annak idején Diana hercegnő halálakor az elhunyt hírességről megjelent könyv bemutatóját a kiadó dianás cukorkákkal gondolta sokak megdöbbenésére feldobni.

Fotó: IN

Alig kéttucatnyi pálinkaház házikói sorakoznak a két udvarban, és nem álljuk meg, hogy ne hörpintsünk egyet Márton és Társa elbűvölő illatú borókapárlatából, miközben figyelmünket már az egyéb különlegességek kötik le. Például az egyik legtávolabbi sarokban szerényen megbúvó macaronos bódé. Macaront készíteni és fogyasztani manapság világdivat, amivel kapcsolatban csak annyit jegyeznénk meg, hogy sokkal kevesebb élvezetet nyújt a macaronevés, mint amennyi bonyodalommal jár a mandulalisztes sütik elkészítése, de ez már legyen a készítők gondja. Minket a macaronok annyiban tudtak e pénteken meghatni, hogy pálinkás lekvárral töltötték meg őket – bátran ajánljuk valamennyit, de különösen  kökénypálinkásat a művelt publikum figyelmébe.

A békebeli hangulatról nemcsak a szelíden tántorgó párlatrajongók, hanem a fel-feltűnő cigányzenészek is gondoskodnak. Meg az ételes standok, ahol sülthúsos-zsíros kenyeret, de frissen sütött burgonyachipset, haltepertőt, sőt, baracklekváros gombócot vagy akár pálinkából készült fagylaltot is lehet vásárolni. Ha pedig valaki elunta volna a pálinkázást, a Vinoport vagy a DiVino standjánál hazai borokkal is „lazíthat”.

forrásom a http://hvg.hu/gasztronomia/20120514_palinka_palinkafesztival_budai_var

Pálinkafőzők: http://www.tartalywebaruhaz.hu/products.php?prcategory=34111

VI. BÉKÉSI SZILVAPÁLINKA ÜNNEP

 

VI. Békési Szilvapálinka Ünnep
Programok a Pálinka Centrumban (5630 Békés, Ady E. u. 11.)
11:00   A Békési Pálinka Centrum Pálinka Trezorjának ünnepélyes avatása
A Pálinka Trezort felavatja:  Palkovics Péter az MVH elnöke és Erdős Norbert kormánymegbízott. A Békési Szilvapálinka látványfőzést elindítja Izsó Gábor, Békés város polgármestere.

13:00 – 19:00 Nyílt nap a Békési Pálinka Centrumban:
„Vegyük be a Centrumot” - A gyermekjátszó felavatása, ünnepi torta, szilvanektár kóstolás
    
Gyermekprogramok, játszóház, kézműves foglalkozás, internetes vetélkedő
     
Az Én hangom énekverseny döntőseinek fellépése
      
Anyukák és apukák számára Békési Szilvapálinka látványfőzés, „Alkohol teszt”
     
Folyamatos idegenvezetés a Békési Pálinka Centrumban és a Pálinka Trezorban, filmvetítés

Programok a Dánfoki Üdülőközpontban a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ és a Békési Pálinka Zrt. közös szervezésében:
15:30 - 16:00 Pálinka lovagrend felvonulása a Békési Pálinka Centrumtól a Dánfoki Üdülőközpontig
16:00 - 16:15 Izsó Gábor polgármester megnyitja a VI. Békési Szilvapálinka Ünnepet
16:15 - 16:30 Közös koccintás Izsó Gábor szezonindító Békési Szilvapálinkájával
16:30 - 16:50 Fregolina Társastánc Klub táncosainak bemutatója
16:50 - 17:10 Én hangom énekverseny döntősei és nyertesének műsora
17:10 - 17:30 Energy Dance Cool bemutatója
17:30 - 18:00 LINEA Fittness Club bemutatója

18:00 - 18:30 technikai beállás

18:30 - 20:00 Hevesi Happy Band
20:00 - 21:00 technikai beállás
21:00 - 23:00 Bikini koncert
23:00 - 05:00 Dánfoknyitó szabadtéri retro diszkó Pálfi Zolival

Belépés díjtalan!
Bővebb információ: tel.: 66/411-142; bekesikultura.hu

 

Helyszín, időpont:

• Békés, Békés
• 2012. május 26. (szombat)

forrásom a http://www.beol.hu/programajanlo/program/egyeb/29964

Szinte csak magyar fajták kerültek a a XIII. Pannon Bormustra Top 50-es listájának fehérborai közé, míg a vörösboroknál kiegyenlítettebb volt a mezőny; a legnagyobb presztízsű hazai borverseny eredményét a rendezvény szombati budapesti közönségnapján hirdették ki

Az idei Pannon Bormustrára 113 hazai bortermelő 299 borral nevezett: az előző évhez hasonlóan idén is furmintból érkezett a legtöbb, a vörösborok között a cabernet-k dominálnak, de nőtt a kékfrankosok aránya is. A borvidékeket illetően ismét Tokaj-Hegyaljáról nevezték a legtöbb bort.

És akkor íme a díjazottak listája:

2012: A XIII. Pannon Bormustra díjazottjai

Legjobb vétel / Best buy:

Dereszla Pincészet Dorombor Száraz 2011

Konyári Pincészet Szerecsen 2011

Laposa Badacsony Laposa Pinot Gris Friss 2011

Nyakas Pince Budai Irsai Olivér 2011

Tokaj Kereskedőház Tokaji Késői Arany 2010

 

Fehér csúcsborok / Top whites:

Bott Frigyes Vinculum 2009

Balassa István Tokaji Szt. Tamás Furmint 2009

Borpalota Borászat és Szőlőbirtok Hárslevelű 2008

Holdvölgy Pincészet Tokaji Becsek Hárslevelű 2009

Laposa Badacsony Laposa Rizling 2010

Pannonhalmi Apátsági Pincészet Olaszrizling 2011

Royal Tokaji Borászat Szent Tamás Furmint 2010

Somlói Apátsági Pince Nagy-Somlói Hárslevelű 2010

Somlói Apátsági Pince Nagy-Somlói Juhfark 2010

Somlói Apátsági Pince Nagy-Somlói Furmint 2010

Tokaj Nobilis Szőlőbirtok Barakonyi Hárs 2009

Tokaj Oremus Mandolás Furmint 2010

Tornai Pincészet Top Selection Grófi Hárslevelű 2009

Varga Pincészet Aranymetszés Badacsonyi Rózsakő 2009

Villa Sandahl The Stamp 2010

 

Vörös csúcsborok / Top reds:

Baron Von Twickel Szőlőbirtok Chateau Kajmád Szekszárdi Cuvée 2009

Bott Frigyes Kékfrankos 2010

Feind Borház Shiraz Premium 2009

Gajdos Pincészet Egri Bikavér 2009

Günzer Tamás Pincészete Villányi Syrah 2009

Juhász Testvérek Pincészete Cabernet Sauvignon Grand Selection 2009

Konyári Pincészet Loliense vörös 2009

Kreinbacher Birtok Syrah 2009

Liszkay Mihály Borászat Cabernet Franc 2009

Liszkay Mihály Borászat Liszkay Cuvée 2008

Mészáros Pál Borház és Pince Bikavér reserve 2009

Mészáros Pál Borház és Pince Hidaspetre Cabernet Franc Reserve 2009

Posta Borház Kadarka 2009

Sauska Borászat Villányi Kékfrankos 2010

Sauska Borászat Villányi Cuvée 5 2007

St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet Hangács Egri Bikavér Superior 2009

St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet Áldás Egri Bikavér 2009

 

Édes csúcsborok / Top sweets:

Barta Pince Tokaji Szamorodni 2008

Béres Szőlőbirtok és Pincészet 6 puttonyos Aszú 2007

Demeter Zoltán Eszter 2008

Dereszla Pincészet Tokaji 6 puttonyos Aszú 2006

Holdvölgy Pincészet Signature Édes Birtokválogatás 2007

Holdvölgy Pincészet Tokaji 6 puttonyos Aszú 2006

Lenkey Pincészet Tokaji 6 puttonyos Aszú 2003

Pannon Tokaj Szőlőbirtok és Kereskedőház Tokaji Aszúesszencia 2006

Patricius Borház Tokaji Késõi Szüretelésû "Katinka" 2008

Pelle Pince 6 puttonyos Aszú 2008

Pelle Pince Zsófia Cuveé 2010

Sauska Borászat Tokaji Aszú Essencia 2003

Szent Tamás Pincészet 3909 Édes Furmint-Sárgamuskotály 2010

Tokaj Kikelet pince Tokaji Szamorodni 2007

Tokaj Oremus 5 Puttonyos Aszú 2006

 

Különdíjak / Special prizes:

Figula Mihály Emlékdíj / Mihály Figula Memorial Prize: Bott Frigyes Vinculum Juhfark 2009

Gál Tibor Emlékdíj / Tibor Gál Memorial Prize: St. Andrea Hangács Egri Bikavér Superior 2009

Champion díj / Trophy winner: Tokaj Oremus 5 puttonyos Aszú 2006

forrásom a  http://zipp.hu/bor-agora/2012/05/12/ujra_tokaji_bor_nyert_a_pannon_bormustran 

Szombaton élettel telt meg az Avas, vagyis annak északi oldala – az avasi bor- és pincekultúrát felidézni, feltámasztani szándékozó I. Avasi Borangolás résztvevői kóstolhattak bele a több száz éves borospincék előtti poharazgatás hangulatába. A remek, hegedűszóval is erősített hangulat azonban önmagában még nem oltja a szomjat, ezért a vendégek az Avas Kapujában kaptak egy poharat, amivel aztán tizenhat avasi borospincét látogathattak végig, ahol nem csak a saját borokat, de 16 ismert hazai borászat igazságot rejtő nektárját is megkóstolhatták. Hogy az „igazságkeresés” ne ártson meg, a legtöbb helyen harapnivalóval, borkorcsolyával is kínálták poharazgatókat.

Az Avas Kapuja nemcsak a borangolás startvonalát jelentette, de egy, a Miskolc kapuit bemutató kamarakiállításnak is helyt adott. A kiállításon a négy kapu által határolt Miskolc belvárosa jelent meg előttünk, a huszadik század elejét meghatározó épületek, kapuk, bejáratok térbeli bemutatásával és a Lévay József Református Gimnázium diákjai által készített fotók segítségével.

A Miskolc Város Napja alkalmából megrendezett boros barangolásban a „szakma” is helyet kapott, a Bortanyán ugyanis a Miskolczi Borbarátok Társaságának két tagja, Burgony Péter és dr. Gyurcsik András Áts Károllyal (Royal Tokaji Borászat), Kovács Andrással (Dimenzió Borászat), Bukolyi Lászlóval (Bukolyi Családi Birtok) és dr. Olajos István agrárjogásszal „disputált” a magyar borászat mai és jövőbeni helyzetéről, céljairól, nehézségeiről.

Az avasi pincéket és a jó borokat népszerűsítő rendezvény mellett kemény csata is zajlott, a város napja alkalmából nívódíjat kapott, a kilenc legendás miskolci pincesor tulajdonosait tömörítő Miskolczi Pincék Asztaltársasága által meghirdetett II. Asztaltársasági Borverseny, amelyre a régiónkban termett borokkal lehetett nevezni.

Hegyi László egyike volt annak a több száz látogatónak, aki felkaptatott az avasi pincesorra. Mint mesélte, mindenki azt hiszi, hogy az Avas milyen nagy, de most bebizonyosodott, hogy valójában kicsi, pillanatok alatt el lehetett jutni minden pincébe, ahol a gazdák jó borokkal és az Avas pincéinek történetével „traktálták” a vendégeket – nevezetesen: az Avason nem nagyon folyt szőlőművelés, főleg görög borkereskedők tárolták itt a Kassán keresztül Lengyelországba küldött tokaji boraikat. A látogatók között rengeteg miskolci volt kinn, de érkeztek vidékről is, sőt olyanok is akadtak, akik az interneten olvastak a borangolásról, és a Dunántúlról jöttek el Miskolcra. Az emberek barátságosak voltak, lépten-nyomon megálltak beszélgetni a pincék előtt, s volt, ki dalra fakadt. A hangulat délutánra emelkedett a tetőfokára, s bár volt egy kis riadalom az egyre erősödő széllökések miatt, de ez senki kedvét nem szegte.

„Szenzációsan jól sikerült, rengetegen voltak, és mindenki csak szuperlatívuszokban tudott beszélni a rendezvényről”, summázta tapasztalatait Berta Béla pincegazda, az Avasi Boranglást szervező Miskolczi Pincék Asztaltársaságának operatív elnöke, hozzátéve: a nagy sikerre való tekintettel jövőre is megrendezik mind a borangolást, mind a borversenyt.

forrásom a http://www.boon.hu/boratsagokat-szult-a-borangolas/1980172

Gyönyörű lányok, csini ruhában, villányi vörössel

Úgy hisszük, eddig is kedvelték a villányi borokat hazánk jelenlegi leghíresebb, és legsikeresebb modelljei, Bódi Sylvi, Dukai Regina, Debreczeni Zita, Zimány Linda és Horváth Éva, de most már valamelyest maguk is részesei a villányi vörös, sőt a villányi pezsgő hódításának.

 

 

 

Az öt szépségről eddig is tudtuk, hogy a modellkedés mellett mással is próbálkoztak, sikeresnek mondható könnyűipari próbálkozásuk: egyre többen kedvelik az általuk tervezett ruhákat, de hamarosan gasztronómiai újdonságokkal is jelentkeznek. A konkrétumokról mjd csak a május 17-i budapesti bemutatón rántják le a leplet, de korántsem véletlen, hogy pénteken Villányban jártak, az egyik leghíresebb magyar bortermelő pincéjében, egy hivatalos dizájn-egyeztetésen .

AAnnyi tudható, hogy bor és pezsgő kreációikkal lepik meg a közönséget. A hölgyek segítségével dobnak piacra egy exkluzív, ruhába öltöztetett pezsgőt, és részük lesz abban is, hogy új külsőt kap az egyik leghíresebb magyar, villányi vörösbor, és egy habzó bor is.

forrásom a http://www.bama.hu/baranya/kozelet/gyonyoru-lanyok-csini-ruhaban-villanyi-vorossel-440970

Hét bor hét érmet hozott a mustrán PAKS | Remek eredménnyel zárult a Paksi Hegyközség és a város önkormányzata közös szervezésében meghirdetett városi borverseny: a borok hetven százaléka érmes lett.  Mik ezek? Míg tavaly 143, addig idén 183 mintát neveztek. Ezeket neves ítészek vezetésével négy bizottság értékelt. A majd’ 200 bor között alig akadt óbor, a legnépesebb mezőny a vörösek között alakult ki: a 98 mintát értékelve 8 aranyat, 36 ezüstöt, 25 bronzérmet osztott ki a zsűri. Hat arany, 14 ezüst, 20 bronz – ez már a fehérek mérlege, míg a rozéknál egy arany, két ezüst , három bronz, a  siller kategóriában két arany, egy ezüst, három bronz talált gazdára.  Kanczler Istvánné, a hegyközség elnöke azt mondta, nagyon jó évjárat a tavalyi, s nagyon jó a most született eredmény, illetve az tény is, hogy komoly borkezelési problémák nem voltak. Különösen szépek a vörösek, bár ezek még nem kerültek nyugalomba, még nem „készek”. A város bora a fehérek esetében ezúttal is a bonyhádi Danubiana Bt. pincéjéből került ki, a paksi szőlőből készült pinot blanc érdemelte ki ezt a címet, a vörösek esetében pedig Nepp Henrik 2011-es cabernet franc-ját választották ki. A legeredményesebb gazda hét borból hét éremmel Fehér József  lett idén. forrásom a http://teol.hu/tolna/kozelet/het-bor-het-ermet-hozott-a-mustran-440396

 Felszálló ágban a pálinkaipar

 Lezárult a pálinka magán- és bérfőzésének új, kedvezményes jövedéki szabályozás szerinti első üzleti éve, a bérfőzetett pálinka mennyisége tavaly 27 százalékkal nőtt, a kereskedelmi főzdék 16,4 százalékkal  több párlatot hoztak forgalomba, mint egy évvel korábban - tájékoztatta az MTI-t Szabó Károly pénzügyőr dandártábornok, a NAV Központi Hivatala szakfőigazgatója.  Szabó Károly hozzátette: a magánfőzdék működésének engedélyezése és ötven liter saját fogyasztású pálinka jövedéki adó mentessége évente nem vetette vissza a bérfőzdék és a kereskedelmi szeszfőzdék teljesítményét: Magyarország 539 szeszfőzdéjében tavaly összesen 5.753 millió hektoliterfok gyümölcspárlatot állítottak elő. A bérfőzetett pálinka mennyisége 27 százalékkal nőtt, összesen 4,526 millió hektoliterfok volt, amit 277.590 személy főzetett, számuk 33 százalékkal volt több, mint 2010-ben.   Az országban 72  kereskedelmi szeszfőzde működött 2011-ben, amelyek adóraktárként 0,85 millió hektoliterfok gyümölcspálinkát bocsátottak szabad forgalomba és 2,37 milliárd forint jövedéki adót fizettek be, 17,4 százalékkal többet mint 2010-ben, amikor a jövedéki adó összege 2,02 milliárd forint volt és a forgalmazott pálinka mennyisége 0,73 millió hektoliterfok. Szabó Károly elmondta: a kereskedelmi szeszfőzdék növekvő pálinkaértékesítése azt mutatja, hogy a hazai fogyasztók egyre gyakrabban részesítik előnybe a hungarikumot, mint szigorúan ellenőrzött és nyilvántartott hazai gyümölcspárlatot a külföldi prémium kategóriás alkoholtermékekkel szemben. A kizárólag gyümölcspárlatnál használható pálinkazárjegyet 2009 februárban vezették be és azóta egyre többen alkalmazzák. A NAV Központi Jövedéki Informatikai Rendszer adatai szerint 2009-ben 2,897 millió zárjegyet adtak ki, 2011-ben már 3,891 millió darabot. MTI, forrásom a  http://www.mikom.hu/news.php?extend.52728.

A verseny időpontja: 2012. április 27-29.
A verseny honlapja: mondial-du-rose.fr

Statisztikai adatok:
Benevezett borok száma: 997 minta
Nevező országok száma: 28
Összes díjazott borok száma: 300 db (82 arany, 218 ezüst)
Részt vevő magyar borok száma: 44 db

Magyar arany érmek száma: 3 db
Magyar ezüst érmek száma: 14 db
Magyar arany érmek (a nevezés arányában): 6,8 % (!)
Magyar ezüst érmek (a nevezés arányában): 31,8 % (!) 

Ezzel az eredménnyel a magyar rosék a világ legjelentősebb rosé versenyén első helyezéstértek el! (Az elnyert érmek számát a nevezett borok számához viszonyítva)

Magyar eredmények 2012-ben:

Arany érmes:


Dúzsi Tamás Cabernet Sauvignon Rosé 2011 * 
Frittmann Kékfrankos Rosé 2011
Gál Szent Márton Rosé 2011 *

Ezüst érmes:

Bárdos és Fia Primőr Rosé 2011 * 
Cezar Cabernet sauvignon extraordinarii Rosé 2011
Chateau Kajmád Rosé 2011 * 
Dúzsi Tamás Cabernet Franc Rosé 2011 * 
Dúzsi Tamás Dél-Dunántúli Pipe Rosé 2011
Dúzsi Tamás Kékfrankos Rosé 2011 * 
Etyeki Kúria Rosé 2011 * 
Frittmann Kékfrankos N°2 Rosé 2011
Frittmann Rosé Cuvée Zweigelt Pinot noir 2011
Gál Pinot Noir 2011 * 
Gedeon Birtok Kékfrankos Rosé 2011
Gódor Attila Kékfrankos-Merlot Rosé 2011
Dula Bence Nyáridő Pinot noir Rosé 2011 * 
Vin Art Cabernet sauvignon Rosé 2011 * 

A csillaggal (*) jelölt rozék megkóstolhatóak lesznek a ROSALIA - Első Magyar Rosé Mustrán május 5-én!

Zilai Zoltán beszámolója a 2012-es versenyről.

További eredmények: itt

(x) 

 Bor, mell, forradalom

 

A hazáért iszom, ti is hazáig igyatok - énekli legújabb forradalmi számában, a Világszakadtságban a Kozmosz zenekar, amelyben több boros utalás mellett Petőfit, női melleket és Istent is megemlítették.

forrásom a http://bor.mandiner.hu/cikk/20120305_a_xxi_szazadban_is_vannak_jo_bordalok

 Hungarikum borok tesztje az Axiál Szakmai Napokon

 

A Bor és Piac – borpiaci szakmai magazin – a 2012-es Axiál Szakmai Napok keretében hat hazai borvidék borászait megszólítva hungarikum borok tesztjét tartja Baján, 2012. március 23-án, pénteken 11 órától.  

A szervezők a magyar borászat kitörési pontjának tartják a Kárpát-medencében jelenleg honos és régi magyar fajtákat, a régi, nem magyar eredetű, de hazánkban meghonosodottakat, valamint a magyar szőlőnemesítés keresztezéssel előállított fajtáit. De nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is egyre nagyobb figyelmet kapnak az adott termőhelyekhez köthető, ún. autochton fajták.
A bortesztben, az említett fajtakörre helyezve a hangsúlyt, a Baja környéki hat borvidék, a Villányi, Pécsi, Szekszárdi, Tolnai, Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék borászait kívánják megszólítani, illetve lehetőséget kínálni számukra boraik bemutatására. A tervek szerint 15-20 hungarikum fajta bemutatására lesz lehetőség, és a borbíráló bizottsággal párhuzamosan a közönségből is mintegy 50 látogatónak lesz lehetősége a versenyborok megkóstolására.

A borteszten túl az Axiál szakmai napok rendezvényére ellátogatók a növénytermesztés és állattenyésztés gépesítése mellett az Axiál Kft. és további társkiállítók – elsősorban szőlészethez kapcsolódó – gépeit és eszközeit is megtekinthetik. A kertészeti és szőlészeti munkagép-specialista, a Bartifarm Kft. tizenhárom szőlészeti munkagéppel, köztük 1-1 Faustini és Marolin újdonsággal jelenik meg. Ezt a speciális kínálatot egészítik ki az Axiál által forgalmazott ültetvénytraktorok és permetezőgépek. 

A Landini Mistral keskeny nyomtávú, 40-55 LE közötti teljesítményű ültetvénytraktor-család, valamint a tavaly már másodszor is az év traktora címet elnyert Landini Rex széria, mely a Landininak kifejezetten a szőlő-gyümölcs ültetvényekbe gyártott, 90-110 LE közötti teljesítményű sorozata. A profi felhasználók gépe gazdaságosságának, nagy önsúlyának és nagyteljesítményű hidraulika-rendszerének köszönhetően.





A másik kiállított márkát az elmúlt években szintén többszörösen is kitüntetettFendt ültetvénytraktorok jelentik. Az ültetvénytraktorok csúcsát képviselő Fendt 200 V/F/P széria a piacon az egyetlen, amely fokozatmentes hajtóművel és rendelhető mellső hídrugózással is rendelkezik.

A szőlészeti permetezők közül pedig megtekinthető lesz a Berthoud Fructair axiál ventilátoros permetezőgép és a Berthoud Speedair 1500 Airdrive, egy, a piacon teljesen egyedi kialakítású ún. Airmist szórófej-szerkezettel ellátott korszerű permetezőgép.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

forrásom a http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Hungarikum-borok-tesztje-az-Axial-Szakmai-Napokon/20120313-19022/

 

Világbajnok a magyar pálinkaKét világbajnoki arany, négy ezüst és egy bronzéremmel díjazták a Nobilis Pálinkafarm termékeit a 2012-es World Spirits Awardson, amely az érmek mellett a Mesterfőzde címet is elnyerte. A fesztiválon először mutatják be nemzetközi nagyközönség előtt a világ első pálinkaautomatáját is.

Március 11-14-e között kilencedik alkalommal rendezik meg a világ egyik legrangosabb párlatversenyét és gasztronómiai vásárát az ausztriai Klagenfurtban, ahol Ausztráliától az Egyesült Államokig 30 ország közel négyszáz párlata verseng a neves szakmai elismerésért.

Az idei díjátadón a pálinkapiacon új márkaként megismert Nobilis Pálinkafarm már első indulásakor kiérdemelte a Mesterfokozatú Pálinkafőzde címet, és összes nevezett tétele elismerést kapott. Birs és Irsai Olivér pálinkája a legmagasabb pontszámmal csoportgyőztesként nyert aranyérmet, vilmoskörte, kajszibarack, feketeribizli, és málna pálinkája ezüst-, míg meggypálinkája bronzérmes lett. A Pálinkafarm a díjnyertes pálinkák bemutatása mellett a versenyhez kapcsolódó négy napos fesztiválon két rendhagyó eszközzel is népszerűsíti hungarikumunkat: a World Spirits Awardson mutatják be először nemzetközi közönség előtt a világ első pálinkaautomatájaként hírnévre szert tevő kóstoltató berendezést és a pálinkabárként funkcionáló korhűen felújított 1966-os Citroen oldtimer pálinkabuszt.

forrásom a http://hirek.ma/hirek/vilagbajnok-a-magyar-palinka

Először rendeznek Egri csillag borfesztivált

A rendezvényt április 8-án az egri várban tartják - jelentették be a szervezők a hevesi megyeszékhelyen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.Első ízben rendeznek Egerben fesztivált a borvidék új zászlósbora, a bikavér fehér "párjául" szánt egri csillag jegyében.

  

Az egri csillag első évjáratát - hagyományteremtő céllal - egyszerre öt helyszínen bontják ünnepélyesen március 15-én: Eger mellett Budapesten és Debrecenben, illetve a szlovákiai Érsekújváron és Eger finn testvérvárosában, Poriban rendeznek borbemutatókat.

Az április 8-i, rangos kulturális műsorral kísért fesztiválon 13 egri borász kínálja majd 46 féle borát.

Mint ahogy azt Habis László, Eger polgármestere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a város marketingjének meghatározó eleme a bor, ezért az önkormányzat együttműködik a borvidék borászaival az egységes városmarketing kialakításában. Az ő kezdeményezésükre született az Egri csillag fesztivál is; ez annál is inkább időszerű, mert a piac oldaláról élénk érdeklődés mutatkozik egy fehér egri cuvée, vagyis házasított bor iránt - mondta a polgármester.

Gál Tibor, a bemutatkozó borászok egyike emlékeztetett rá, hogy 2010-ben pályázaton választották ki a borvidék új zászlósborának elnevezését, majd a szabadalmi hivatalnál levédették az egri csillag szóösszetételt.

Az egri csillag olyan védett eredetű száraz házasított bor, amely legalább négy szőlőfajta felhasználásával készül. Egyben ez a világon az első, márkanévvel ellátott fehér cuvée bor. Közlése szerint a bor bevezetésére annál is inkább szükség volt, mert a közhiedelemmel ellentétben az egri borvidéken jellemzően nem kék szőlőfajták teremnek, a terület ültetvényeinek fele fehér szőlő.

Ipacs Géza marketingszervező a fesztivál műsoráról elmondta, hogy a látogatók megtekinthetik az Egri Vitézlő Oskola Haditorna Egyesület bemutatóit, lesz bordalverseny, és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét is felidézik. A zenei műsort Szabó Attilának, a Csík zenekar prímásának barátai szolgáltatják. Fellép Huzella Péter, az Ethnofil együttes, Ferenczi György és a Rackajam, illetve maga a Csík zenekar is - tette hozzá Ipacs Géza

forrásom a http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/08/15/Eloszor_rendeznek_Egri_csillag_borfesztivalt.aspx

Vida Péter: a bor isteni csoda, a borkészítés pedig művészet A szőlő csodálatos növény, együtt kell élni, lélegezni vele. A jó bor titka, hogy minden egyes tőkét személyesen ismerek és a nevén szólítok - ez Vida Péter, 2011. bortermelőjének ars poeticája, amit bátran ajánl megszívlelésre a gazdáknak. A szekszárdi Vida Családi Pincészet alapító-tulajdonosát decemberben választotta az év bortermelőjének a Magyar Bor Akadémia. A 60-as évei felé közelítő szakemberrel Nagyradán váltottunk szót, ahol egy szakmai találkozón vett részt.- 1995-ben döntöttem úgy, hogy saját borászatot alapítok, addig üzemgazdászként, illetve szőlészeti ágazatvezetőként dolgoztam egy szövetkezetben, tehát nem laikusként csöppentem bele ebbe a dologba - idézte fel a kezdeteket. - Háromgyermekes családapaként mégis remegtek kicsit a lábaim, nagy volt a felelősség, de visszatekintve azt mondom, hogy az utóbbi 17 évben szakmai szempontból több tapasztalatot szereztem, mint az azt megelőző huszonvalahányban együttvéve. Nem működik úgy a dolog, hogy valaki jó pénzért vásárol egy területet, azt betelepíti a legjobb szőlőfajta tőkéivel, ettől még nem lesz jó a bora. Minden tájnak megvan a maga fajtája, amiből az adott viszonyok közt a legjobbat lehet kihozni. Hogy melyik az, általában csak többéves kísérletezés után derül ki. Én a cabernet franc, a merlot, illetve a kadarka mellett döntöttem és azt hiszem, nem volt ez rossz választás. A kadarka igazi hercegnő, akit, ha valahol megjelenik, nem kell bemutatni, mert mindenki tudja, érzi, ő az. Szekszárd fajtája és valamikor Magyarországé is volt, hiszen egy időben 60-70 százalékos részarányt vívott ki magának az Albániából jött vendég. Vida Péter (jobbról) nemrég Nagyradán helyi gazdákkal találkozott Fotó: Szakony AttilaVida Péter azt vallja: a bor isteni csoda, a borkészítés pedig művészet. Elképesztő alázattal és határtalan szeretettel beszél hivatásáról.- A szőlő végigkísérte az emberiséget, a kultúrtörténetben nem ismerünk olyan időszakot, hogy az ember mellett ne lett volna ott ez a csodálatos növény - magyarázta. - Én együtt élek, szinte együtt lélegzek a szőlőtőkéimmel, ha kimegyek közéjük, mindegyikhez személyes ismeretség fűz, kis túlzással, a nevüket is tudom. Csak így lehet igazi minőséget termelni, s a jó bor titka is az, hogy nem megyek el szó nélkül egyik hordó mellett sem. Én nem borgyártó kisiparos akarok lenni, inkább különleges borokat szeretnék alkotni, amelyekkel örömet szerzek az embereknek.- Számos nedűje komoly nemzetközi sikert ért el, szinte minden rangos elismerést begyűjtött már, vágyik még valamire?- Nem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezek nem jelentenek semmit a számomra, de az igazi elismerést tavaly karácsonykor, pontosabban szenteste kaptam meg - árulta el a kiváló borász. - Hosszú évek óta ez volt az első ünnep, amit együtt tölthettem a családommal és elfelejtettem kikapcsolni a mobilomat. Mondanom se kell, természetesen a legmeghittebb ünnepi percek közepette szólalt meg. Felvettem és egy hölgy hangját hallottam a túloldalról: Uram, én ilyen gyönyörű bort még soha nem kóstoltam. Köszönöm önnek! Azt hiszem, ennél nagyobb elismerés már nem érhet...Én együtt élek a szőlőtőkéimmel, ha kimegyek közéjük, mindhez személyes ismeretség fűz. forrásom a http://zalaihirlap.hu/cimlapon/20120308_minden_tajnak_megvan_a_fajtaja

Felszámolnak egy milliárdos borkereskedőt

Március elején elrendelte a Bács-Kiskun megyei bíróság az imrehegyi Domro Borgazdaság Kft. felszámolását, a végelszámolási eljárás ugyanis nem vezetett eredményre, írja a Gazdaság.hu. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a főtevékenységként bortermeléssel foglalkozó vállalkozást még az ezredforduló végén alapította egy kiskőrösi házaspár (Kudron László és Kudron Lászlóné) 3 millió forint jegyzett tőkével, de 2002 őszén a cég tulajdonjoga átkerült egy lichtensteini vállalkozáshoz, amely 2008-ban dinamikus árbevételnövekedés után 243 millió forintra emelte az alaptőkét. Az Opten adatbázisában szereplő legutóbbi, 2010-ben leadott beszámoló szerint a vállalkozás közel 2,8 milliárd forintos árbevétel mellett több mint 52 millió forint nyereséget produkált.Felszámolják a borok forgalmazásával foglalkozó, milliárdos árbevételű, korábban a Lidlnek is beszállító imrehegyi Domro Borgazdaság Kft.-t. A cég raktárában tavaly az élelmiszerbiztonsági hatóság százezer ismeretlen eredetű palackra bukkant.

A gazdasági hírügynökség szerint a cég beszállítója volt többek között a Lidl áruházláncnak egy az interneten található katalógus szerint. Ebben a Domro úgy mutatkozik be, hogy főprofilja a külföldi borok palackozása és forgalmazása és 2007-ben új üzemet is épített, hogy nagyobb teret hódíthasson az asztali borok piacán. A bor alapjául szolgáló szőlőt elsősorban a kunsági borvidékről vásárolják fel, és ebből készítik asztali és tájbor besorolású boraikat – áll a szövegben.

A Domro Borgazdaság Kft. ellen a kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint azonban tavaly áprilisban eljárást indított az élelmiszerbiztonsági hatóság, mivel nem tartották be a nyomonkövethetőséget biztosító dokumentációs előírásokat. Több mint 100 ezer palack olyan hazai és import bort találtak a cég raktárában egy ellenőrzésnél, amelyek papírjaival gond volt. Nem lehetett kideríteni a bor útját, ezért nem biztonságos.

Az Opten cégtárának adatai szerint tavaly februárban a Domro Borgazdaság Kft. ismét tulajdonost váltott, a lichtensteini vállalkozástól egy szerb magánszemély vette meg, majd márciusban ő is túladott rajta egy ukrán magánszemélynek. A legutóbbi, 2009-es beszámoló szerint korábban 41 alkalmazottja volt a cégnek

forrásom a http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/03/07/felszamolnak_egy_milliardos_borkereskedot/

Átadták a Günzer Tamás Pincészete Kft. 504 millió forintból épült új szőlőfeldolgozó üzemét Villányban.

  

A Günzer Tamás Pincészete Kft. 1200 négyzetméteres új üzeme a jelenleg 200 barrique hordót őrző 400 négyzetméteres pincetérből és a 800 négyzetméteres földszinti részből áll. Utóbbiban alakították ki a feldolgozót, a palackozót, a készáru raktárat, az irodákat és a szociális helyiségeket. A vállalkozás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázatán nyert 252 millió forint támogatással a feldolgozóban a legmodernebb borászati technológiát alkalmazza: az itt elhelyezett tartályok központi vezérléssel fűthetők és hűthetők, a palackozó gépsor óránként 2200 üveg bor palackozására képes.

Képgaléria

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Ezzel gyakorlatilag bebiztosítottuk azt, hogy állandó, jó minőségben tudjuk a borokat elkészíteni - hangsúlyozta Günzer Tamás. Hozzátette: a fejlesztésnek köszönhetően akár meg is duplázhatnák a palackos borkibocsátásuk mennyiségét, de céljuk nem ez. Nem akarunk mennyiséget növelni, a minőséget szeretnénk még magasabb szintre emelni - emelte ki. Günzer Tamás az MTI kérdésére elmondta: a jövőben további 20-30 hektárral kívánják növelni a pincészet területét és a vendéglátással is szeretnének magasabb szinten foglalkozni.

Takáts Gyula, Villány független polgármestere gratulált Günzer Tamásnak a sikeres beruházásért. Mint mondta: a településnek is fontosak az efféle, több évtizedre szóló fejlesztések. Tiffán Zsolt borász, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke levélben üdvözölte a pincészet új feldolgozó üzemét. A Günzer Tamás Pincészete Kft. 2004-ben alakult, ügyvezetője Günzer Tamás agrármérnök, borász, Villány alpolgármestere.

Képgaléria

A cég jelenleg 44 hektáron 3 fehér és 8 kékszőlő fajtát termeszt, melyekből tavaly 200 ezer palack kizárólag eredetvédett classicus és prémium minőségű bort állított elő, valamint hozott forgalomba. A pincészet szőlőültetvényei a Villányi borvidék legjobb dűlőiben vannak, s mivel több bornagykereskedővel és áruházlánccal is kapcsolatban áll, borai szinte az egész országban, éttermekben, vinotékákban, áruházakban is elérhetők. Boraik 5 százalékát exportálják, elsősorban a német, svájci, holland, a kínai és a lengyel piacokon vannak jelen. Termékeiket rendszeresen versenyeztetik, az elmúlt években a hazaiak mellett rangos nemzetközi megmérettetéseken is több aranyérmet nyertek.

forrásom a http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/07/17/Minden_csillog_villog__igy_keszul_a_bor_a.aspx

 Somló még csiszolatlan gyémántjai

A Petőfi Irodalmi Múzeum ad otthont annak a kóstolónak, amely Somló legfrissebb évjáratát hivatott bemutatni.  Kapcsolódó anyagokVendégségben a Bazaltbornál – egyszerűen, tisztán, stílusosanNem okozott kárt a vörösiszap a Somlói borvidéken Ez egy rendhagyó kóstoló, ugyanis alapvetően itt hordómintákkal lehet ismerkedni vagy olyan tételekkel, amelyeket ugyan már palackba töltöttek, de még nagyon fiatalok. Azért is érdekes egy ilyen kóstoló, mert ilyen fiatalon szinte csak a pincéknél lehet megízlelni a borokat. A 2011-es évjárat már most úgy tűnik, hogy kiváló évjárat lesz, amelyet a fiatal somlói borokon is valószínűleg le lehet majd mérni. Minden bizonnyal – az évjárat hatása miatt – egyes 2011-es tételek talán már most összesimultabb struktúrát mutatnak, mint a 2010-esek. Azért ne siessünk ennyire előre.Kicsi a bors, de erős Somló hazánk legkisebb borvidékeinek egyike, kivételes adottságokkal. A vulkáni tanúhegyként a táj fölé magasodó Somló páratlan terroir, egyedi ásványossága és borainak hosszú érlelhetősége a legjobbak közé emeli ezt az apró borvidéket. A legtöbb somlai bor sajátja az a mindent átható, gyakran a fajtajelleget is felülíró ásványosság, amely azonnal felismerhetővé teszi az itteni borokat.Hamvas Bélát is megihlette Hamvas Béla, A bor filozófiája című értekezésében így ír a Somló-hegy borairól: „A somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűhöz és bölcsességhez, ahhoz a hallatlanul intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.” Valóban, somlói bort kóstolva döbben rá a halandó, hogy micsoda mélységek rejlenek egy érlelt somlaiban. Meditációs bor a javából. Nem szabad lerohanni, időt kell adni arra is, hogy a palackban kifejlődjön, s időt kell adni akkor is, amikor kibontjuk. Szellőzetni kell, hogy kibonthassa szárnyait, s oda repítsen, ahol ritkán járunk. A termőterület jellemzői fajtái a juhfark, a furmint, az olaszrizling, a hárslevelű és a tramini, de találunk népszerű világfajtákat is a hegyen, sauvignon blanc-t vagy syrah-t. S, hogy mennyire nem Istentől való elrugaszkodás kékszőlőt telepíteni a Somlóra, azt már az elmúlt évek is bizonyították. Az apró borvidékhez tartozik a Ság-hegy is, ahol szintén kiváló és egyedi adottságok mellett termesztik a szőlőt, s készítik a bort. Az évjáratkóstolón erről a területről is kóstolhatunk majd borokat.A palack szelleme Az elmúlt időszakban több igazán érett és érlelt (8-10 éves) bort volt szerencsém kóstolni a Somlóról. Elképesztő élmény volt. A borok összetettek, mélyek, koncentráltak és nagyon tartalmasak voltak. Az itteni borokat, persze fajtától függően is, érdemes hosszabb ideig – akár tíz évig is – palackban érlelni, hogy megmutathassák igazi nagyságukat. Az innen származó borok általában teltek, nagyon érett alapanyagból készülnek, s a dinamikus savak miatt férfiasak, szikárak. Azonban megfelelő idejű palackos érleléssel kerek, barátságos borokká szelídülnek. Az évjáratkóstoló jó alkalom arra is, hogy felmérjük, mit várhatunk a legutóbbi évjárattól. Ez a kereskedőknek is hasznos, mert már időben el tudják dönteni, hogy mit hoz 2011. Kicsit Bordeaux és az en primeur jutott az eszembe, amikor is a chateau-k az év elején megmutatják, hogy milyen volt az évjárat, s ez meghatározó lesz majd a borok árára és keresletére. Ugyan ez még nem így működik itthon, de hamarosan tényleg eljöhet az idő, amikor komoly verseny folyik majd egy kiváló évjáratból származó somlaiért. Addig is kóstoljunk bele a 2011-es évjáratba! Időpont: 2012. március 22., 16.00-20-00Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. Bővebb információ: www.borkollegium.huforrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/855772

 

Kevés bort iszik a nemzet

Jót is meg rosszat is hozott a szőlőknek a nagy hideg. Egyes területeken számítani lehet a fagy miatti terméskiesésre, de a kártevők, a szőlőbetegségek kórokozói is megsínylették a zord időjárást. Az igazi gondot nem is a természet okozza, hanem a növekvő olcsó borimport, illetve a hazai fogyasztás visszaesése.

 

A hegyvidéki szőlőültetvényeken nem volt tartósan mínusz 15-18 Celsius fok alatt a hőmérséklet. Ezeken a területeke az esetleges rügykár még olyan mértékű, amit a metszéssel lehet majd kompenzálni, így a jelenlegi állapot szerint jelentős termés kiesésre nem kell számítani. 

A fagyos szentek persze okozhatnak még tavasszal kellemetlen meglepetéseket, de a Hajós_Bajai, a kúnsági borvidék egyes régióiban, illetve a tolnai, csongrádi szőlőültetvényeken, ahol a hőmérő mínusz 20 Celsius fok alatti hidegeket is mutatott, a gazdáknak számolniuk kell fagykárral, esetleg terméskieséssel - említette Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A tartós zord idő nem csak rügykárral járhat, de a tőke is megsínyli a fagyot. A veszteség mértékét majd akkor elehet felmérni, ha megindul a vegetációs időszak. A nagy hideg előnye volt viszont, hogy gyérítette a szőlő betegségeket kiváltó kórokozókat.

A szakember azt is elmondta, tavaly nem volt kirobbanóan nagy termés, így egy kiegyensúlyozottan ápolt, jó erőben lévő ültetvény viszonylag jól tűrte a különleges időjárási körülményeket is. A szőlőfajták fagytűrő képessége is eltér, így például az őshonos magyar szőlők jobban ellenálltak a télnek is és az úgynevezett alvó rügyekből is képesek termést hozni. 

Megtört az a régi bölcsesség, hogy egy termés a pincében, egy termés a tőkén, mert a tíz éves átlag alatti volt a 2011-es szüret utána hordókba kerülő bor mennyiség - jegyezte meg a NHT főtitkára. A megszokott 3-3,5 millió hektóliter helyett, a tavalyi szüretet követően 2012-ben mindössze 2,5 millió hektóliter bor érik a pincékben. Igaz, a minőségre nem lehet panasz, jó volt a tavalyi évjárat. A hazai fogyasztás 2,4 millió hektóliter évente. Főleg az olcsóbb árfekvésű borokból idén sem lesz hiány, hiszen a múlt évben is több mint félmillió hektóliter olasz asztali bor érkezett az országba és idén is jelentős borimportra lehet számítani. 
A kereslet visszaesésében nem csak a vásárlóerő gyengülése játszott szerepet, hanem például a közlekedésben bevezetett nulla tolerancia is, no meg a különféle "diszkó italok" elterjedése - tette hozzá Horváth Csaba. 

A mennyiség csökkenését az is elősegítette, hogy az elmúlt öt évben, uniós támogatással több mint 11 ezer hektár szőlőt vágtak ki a gazdák. Jelenleg az ültetvények területe 65-70 ezer hektár. Sok az elvadult ültetvény is, ahol még a támogatást sem vették igénybe, hanem egyszerűen felhagytak a szőlőműveléssel a termelők, különösen az idősebb korosztályok. A szakember úgy vélte, a szőlő-bor ágazat egyik legfontosabb feladata az ültetvény terület csökkenésének megállítása. 

A nagy mértékű import ellenére sem kellene az olcsóbb borok előállításával sem felhagyni, annál is kevésbé, mert a prémium kategória népszerűségének határt szab a jelenlegi gazdasági helyzet - közölte Horváth Csaba. A HNT főtitkára hangsúlyozta, az eddigieknél sokkal erőteljesebben kellene támaszkodni az őshonos hazai szőlőfajtákra, a hárslevelűre, furmintra és a többire. Az osztrákok világmárkává fejlesztették a veltellinit, a magyar fajtákkal is ki lehetne lépni a nemzetközi porondra. Természetesen helye van a világfajtáknak is, de Magyarországnak jó néhány értékes fehérbora van. Ráadásul a magyar fajták igazán csak a hazai időjárási és talajadottságok mellett érnek kiváló minőségű nedűvé. 

Sokat tehetnének a tudatos fogyasztói magatartással a magyar vásárlók is a hazai borok támogatásáért. Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, vagy Olaszországban, a nagy boros nemzeteknél szinte elképzelhetetlen, hogy ne a saját borukat igyák. Nyugati szomszédunknál a termés nagy részét a pincészetek helyben értékesítik. 

Szerencsére azért most már nálunk is egyre több gazda a pincéjében értékesíti a borát és talán kevesen tudják, hogy Európában nem sok országban vannak olyan pincerendszerek, illetve található olyan borkultúra, mint Magyarországon - vélekedett Horváth Csaba. Ez a modell ráadásul munkaalkalmakat teremt, a helyben fogyasztás révén jövedelmet termel és Így legalább fékezni lehet a vidéki munkaerő elvándorlását.

Bihari Tamásforrásom a http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=527842&referer_id=friss

 

Quadris díjjal tüntették ki a legjobb hazai borokat  A Syngenta 11. alkalommal megrendezett megmérettetésére az ország borvidékeiről közel 500 nevezés érkezett. A hagyományteremtő szándékkal létrehozott versenyen idén is a fehérborok domináltak, amelyek közül ebben az évben a Patricius Borház Katinka Furmint bora bizonyult a legjobbnak. 

 

A vörösborok közül az Egri Korona Borház Egri Kékfrankos Selection borát, a tokaji aszúborok közül pedig a Tolcsva-Bor Kft. Sajgó Pincészetének 6 puttonyos aszúját tüntették ki Quadris díjjal.

2010 az eső, 2011 pedig az aszály éve volt a hazai gazdák számára – ez nagyban megmutatkozott a hazai borok minőségében is. Míg 2010-ben a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a szakszerű növényvédelmi technológia alkalmazása mellett sem voltak gyümölcseink, addig tavaly a hőség és a szárazság miatt szinte elaszalódott a szőlő, ami megnövekedett cukortartalommal és jelentősen csökkent savtartalommal járt együtt. Így 2011-ben azok a borászok tudtak jó minőségű - fajtakarakterrel rendelkező - borokat készíteni, akik nem vártak sokáig, s még időben leszüretelték a termést.



Quadris Dijazott Egri Koronra Borház

Ez a tendencia a Syngenta borversenyre benevezett tavalyi borokon is jól nyomon követhető volt: a fehér és a rozé borokat kóstolva, a telt, testes borok domináltak a versenyminták között is. Az elsődleges gyümölcsaromákat csak szűkített spektrumban lehetett megtalálni. Ennek ellenére sokáig tárolható, nagy minőségű borok készültek a gondos borászok által. Az idei megmérettetésre többek között 292 fehérbort, 121 vörösbort és 63 rozébort neveztek be a hazai borászok. A vörösborokat tekintve minimum kétéves borokkal lehetett részt venni a versenyen.

A beérkezett tételeket a nevező cégek borászaiból kialakított 12 bizottság bírálta el. A verseny szakmai elismertségét és sikerét mutatja, hogy a közel 500 benevezett bor kiválónak minősíthető az elért eredmények alapján: a bírák 123 bornak arany - ebből 9-nek nagyarany  -, 209-nek ezüst, 132-nek bronz minősítést ítéltek, 35 bort pedig oklevéllel díjaztak.



Quadris Dijazott Patricius Borház

A nagyarany minősítésű borok közül a legjobbakat Quadris díjjal ismerték el, amelyet a fehérborok közül a Patricius Borház Katinka Furmint bora, a vörösborok közül az Egri Korona Borház Egri Kékfrankos Selection bora, a tokaji aszúborok közül pedig a Tolcsva-Bor Kft. Sajgó Pincészetének 6 puttonyos aszúja vihetett haza.



Quadris Dijazott Tolcsva Borház

A tokaji borok két kategóriában is győztek. Ez is az évjárat sajátosságainak tulajdonítható, hiszen a tokaji borok savgerince mindig robusztusabb, mint más borvidékek borai.

„Az eredmények azt tükrözik, hogy a termelők a jó növényvédelmi technológia mellett kifogástalan borászati technológiát alkalmaznak termékeik készítésénél. Hiszen csak egészséges szőlő tud megfelelő minőségű boralapanyagot teremni, s így a borásznak is könnyebb dolga van a megfelelő feldolgozási és borkészítési technológia kiválasztásánál. A két terület - a növényvédelem és a borászat - gondos, összehangolt munkájának eredményeit a fogyasztók élvezhetik a fajtajelleges, kiváló minőségű borok fogyasztásánál, s tovább nőhet a magyar borok elismertsége nemzetközi szinten is” – mondta el Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója a borverseny siófoki díjátadóján.

Syngenta Borverseny Nyertesek

 

DÍJAK ÖSSZESÍTÉSE – XI. Syngenta Borverseny

499 nevezett:

• 123 arany – ebből 9 nagyarany
• 209 ezüst
• 132 bronz
• 35 oklevél

Nagyarany díjak





Quadris díjazottak

• A fehérborok közül: a Patricius Borház  Katinka Furmint bora
• A vörösborok közül: az Egri Korona Borház Egri Kékfrankos Selection bora
• A tokaji aszúborok közül: Tolcsva-Bor Kft-Sajgó Pincészetének 6 puttonyos aszúja volt.

További információ:
Környei Ágnes, Well PR Ügynökség
Tel.: 30/971-4535
E-mail: a.kornyei@well.hu

A Syngentáról
A Syngenta a világ egyik vezető vállalata, 90 országban van jelen és mintegy 26.000 munkatársa van.  Elkötelezett célunk, hogy életre keltsük a növényekben rejlő lehetőségeket. Világszínvonalú tudományos eredményeink, globális hálózatunk, és partnereink iránti elkötelezettségünk képessé tesz minket arra, hogy növeljük a növények termőképességét, elősegítve ezzel az emberek egészségének és életszínvonalának javulását, miközben tudatosan óvjuk környezetünket. További információért keresse fel a www.syngenta.hu honlapot.

Jövőre vonatkozó megállapításokkal, nyilatkozatokkal kapcsolatos figyelmeztetés
Ez a dokumentum jövőre vonatkozó nyilatkozatokat, előrejelzéseket is tartalmazhat. Ezen nyilatkozatok esetében fennáll az a kockázat, hogy a valódi eredmények eltérnek a jövőbe tekintő kijelentésektől. Kérjük, tekintse meg az ezzel kapcsolatos nyilvános Syngenta iratokat, melyet az egyesült államokbeli adatvédelmi bizottsághoz (Securities and Exchange Commission) benyújtottunk. Ezekben információt kaphat a kockázatokról és egyéb bizonytalan tényezőkről. A Syngenta nem rendelkezik kötelezettséggel az előretekintő kijelentéseinek aktualizálására, az érvényes eredmények, vagy új feltételezések elfogadására vonatkozólag. Ez a dokumentum nem képezi ajánlat, eladási, vagy kiadási felszólítás, vagy részvényjegyzési ajánlat részét. A dokumentum szerződéskötés alapját sem képezheti.

forrásom a http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Quadris-dijjal-tuntettek-ki-a-legjobb-hazai-borokat/20120309-18999/

Öt nemzedék szakmai tudását viszik tovább az Ambrus testvérek – Áfonya vagy kokojza? – A bürokrácia errefelé is nagy úr.

Oroszhegyen iszod a legjobb és a legrosszabb pálinkát… Hamarosan megtudjuk, igaz-e a mondás. Ambrus Leventénél, az oroszhegyi szilvapálinka leghitelesebb készítőjénél jártak a Magyar Hírlap munkatársai.

Első kortyMegyünk, robogunk az autóval Udvarhelyszék ősi települése felé. Székelyudvarhelytől mindössze tíz kilométert kell megtennünk, de micsoda káprázatos, lélegzetelállító ez a rövid kirándulás is! Oroszhegy Európa egyik legmagasabban fekvő települése, ahogyan erre mondják, havasszéli község, más itt a levegő, másképp hajlanak a fenyők, más kedvében teremtette a jóisten az oroszhegyi székely embert. Nézzük a tájat, és felidézzük Orbán Balázs sorait. Arra gondolunk, hogy Székelyföld alighanem örök, ha már százötven esztendő s az idő vasfoga sem kezdi ki a megérkezés ősi élményét: „Ha az utas Udvarhelyről Parajd felé menő úton haladva reggelenként a tájt borító ködből gyakran egy égből lezengeni tetsző nagy harang zúgását hallja, kétkedve tekint szét, hogy hogyan jöhet a magasból e hangok légűrt eltöltő harmóniája? Csudát vél, égnek a földdel való beszélgetését hiszi, midőn a reggel ködét a szellő fuvalma szétlebbenti, meg van fejtve talánya, mert ott fenn, több ezer láb magas bércz ormán büszkén fekvő falut, Oroszhegyet pillantja meg…”  Hirdetés Harangot nem hallunk, de „szellő fuvalmával” mi is megérkezünk a településre. Éppen a kultúrházzal szemben állunk meg a kocsival. Benyitunk a kocsmába, odabenn néhány helyi ember üldögél, kölcsönös köszöntés után alaposan körbenézegetnek bennünket, ahogyan faluhelyen szokás. Beüzenünk vendéglátónkért, körbekerülünk a házba, és máris kezet foghatunk Ambrus Leventével, az oroszhegyi pálinkakészítővel. Ahogyan leülünk, körbetekinteni sincs időnk, Levente mosolyogva érkezik, csinos üveggel és kis poharakkal. Döntöttünk: biztosan maradunk. „Ötödik nemzedék óta főzzük a pálinkát Oroszhegyen. A felmenőim valamennyien itt gazdálkodtak. Én magam is úgyszólván az anyatejjel szívtam magamba a gyümölcs, a szilva szeretetét. Jelenleg a testvéremmel, Zoltánnal együtt próbáljuk öregbíteni az oroszhegyi pálinka hírét. Harmincöt éves vagyok, huszonöt éve ez a hivatásom, szorosabban nézve 2003 óta vagyok vállalkozó.” De vajon mitől különleges az oroszhegyi pálinka? Második korty „Több tényező szerencsés egybeeséséről van szó. A talaj felénk vulkanikus, ez fontos adottság, mint ahogyan a sajátos klíma is. Mindez azonban nem elég, a szilvafákat folyamatosan nézegetni, gondozni kell. Már januárban megkezdjük a munkát permetezéssel, és egészen a szüretig van mit tenni, lisztharmat, levéltetű ellen védekezünk, figyeljük az időjárást. Ettől függ az is, hogy mikor szedjük le a szilvát, de azért rendszerint szeptember második vagy harmadik hetében kerítünk erre sort. A klímaváltozást a saját bőrünkön érezzük: ma már nem úgy megy, hogy naphoz lehet igazítani a főbb mezőgazdasági munkákat, mint eleink idején.” Nézegeti az ember a poharát, aztán a szájához emeli. Valójában hogyan kell pálinkát inni? Egyszerre le az egészet, vagy nyalogatni, ahogyan a csokilikőrt szokás? Biztosra megyünk: be a szervezetbe! Megpróbálom leírni, milyen Ambrusék szilvapálinkája: visszafogott, selymes, diszkréten előtüremkedő gyümölcsíz. Nekem tüzesebbnek tűnik, a társaságunkban lévő M. SZ. lágyabbnak érzi, és hozzáteszi: az utóíze teljesen különbözik az otthon megszokottól, szépen helyet követel magának a gyomorban, semmiféle kellemetlen, csípős, pláne visszakívánkozó, furcsán kavargó érzés. Harmadik korty „Nagyon vigyázunk arra, hogy adalékanyagok nélkül, csak a gyümölcsből főzzünk. Anélkül, hogy megbántanám a magyarországiakat, előfordul, hogy ott bizony néha büdösnek érzem a szilvapálinkát. Mi többfajta szilvát is használunk, és mindegyiknek más-más karaktere, ízvilága van. A horgas magú például selymes, a húsos szilva tüzesebb, de van zöld ringlónk is.” Amikor megkérdezem, hány fokos az Ambrus-féle oroszhegyi szilvapálinka, határozott választ kapok: ötvennégy. Se több, se kevesebb. De vajon hogyan lehet éppen ötvennégy fokosra főzni az italt? „Éppen ez a mesterség lényege” – mosolyodik el Levente, mi pedig megértjük, hogy most valami nagyon fontosra tapintottunk rá, amit inkább ne firtassunk. Legalább ugyanennyire érdekes persze, hogy miben és mennyi ideig tárolható a szilvapálinka. „Egy időben sok üvegkorsót törtünk el, ezért célszerűbb műanyagban tárolni, semmi baja nem lesz tőle. Használtunk cserfa hordót is, de egy esztendő alatt elpárolgott a jelentős része. 1973-ban a nagyapám elásott egy kétszáz literes fahordót, valahogyan elfeledkezett róla a család, végül három éve ittuk meg. Mindössze négy liter maradt a hordóban! Mondanom sem kell, az is olyan kemény volt, mint a szikla.” Negyedik korty „Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta, hogy Oroszhegyen főzik a legjobb és a legrosszabb pálinkát… Nem biztos, hogy minden helyi termék hiteles, de szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy minket az első csoportban tartanak számon. Hozzá kell tennem, hogy mostanában elszaporodott az adminisztráció, rengeteget könyvelünk, vacakolunk a hivatalos engedélyekkel. Régebben azért minden egyszerűbb volt: akkor gyújtottál alá a kazánnak, amikor akartál. Megnehezítette a helyzetünket, hogy Románia elveszítette a pálinkacsatát, és csak a cujka nevet használhatja, a pálinka kifejezés Magyarországé. De azért megtaláltuk a megoldást: termékünket oroszhegyi szilvapálinka néven forgalmazzuk.” A pincébe is elkísérjük Leventét, a falon oklevelek, díjak, elismerések. Bármilyen szakmai megmérettetésen induljon el a család, az oroszhegyi szilvapálinkára rossz szót még nem szóltak. Váratlanul újabb kincsre bukkanunk: a kokojzapálinkára. Rögtön közmagyar néven is mondom, hogy a tisztelt olvasó megértse: áfonyapálinka. Sötét bíborvörös a színe, az illata áthatóan gyümölcsös, tiszta és finom, ahogyan mondani szokás, nagyon csúszik. Fogunk között roppannak a bogyók. Negyvenkét fokos, az ember szinte nem is érzi. A kokojzapálinka cseles ital: ha lebecsülöd, és holmi likőrként fogyasztod, könnyen megbosszulja magát. Amikor elbúcsúzunk Ambrus Leventétől, már tudjuk a választ az eredeti kérdésre: bizony, Oroszhegyen főzik a legjobb és a legrosszabb pálinkát. A legrosszabbal azonban soha nem kötünk barátságot, sőt, meg sem tudjuk, mi fán terem, tekintve, hogy bármikor erre járunk, kizárólag Ambrusékhoz térünk majd be. Mert Székelyudvarhelytől tíz kilométerre igencsak megéri kiruccanni, ha a Kárpát-medence talán legjobb szilva- és kokojzapálinkájára ácsingózik az utazó. És higgye el nekem az olvasó, ebben a kijelentésben semmilyen túlzás nincs. Megyünk vissza Udvarhelyre, és mintha kissé vidámabbak lennénk, mint az érkezéskor. És Orbán Balázs harangja mintha valóban megszólalna, de immáron a szívekben, a zsigerekben. Baráti szót és tanulságos történeteket viszünk haza Oroszhegyről, és amint lehet, visszatérünk. Errefelé még ötszáz év múlva is „magyarul főzik” a pálinkát, s ez éppen annyira igaz, mint hogy a fotós kolléga kokojzapálinkájából másnapra semmi sem maradt. A többit hazahoztuk, megmentettük, és várjuk a jeles alkalmakat, hogy baráti körben megidézzük Székelyföld erdőit, mindennemű bogyóit és gyümölcseit, a dühödten susogó fenyőket, az örök csend birodalmát. „Majd megölik szivességgel, kínálgatással…” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása – részlet) „A havasszélen egy magas plateaun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dics-sugárai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng. A falu felett egy kopár, mély, záporvéste árkokkal festőileg eredzett kerekdomb, az Őrhegy magasul fel; háta mögött (keletre) egy mély völgyön törtet le az innen nem messze eredő Bosnyák patak. A falu, és e patak elnevezése arra mutatna, hogy e vidék első telepei oroszok, bosnyákok lehettek, de azok ma tökéletesen elszékelyesedtek, s eredetökről még a hagyomány is kihalt. (…) Oroszhegyen híres búcsúk szoktak tartatni. Összeseregel e napra az egész havasalja ide, s ekkor a vendégfogdosás nagy mérvben foly, tépelődnek, osztakoznak a vendég felett, s oly nagy terekták (evés-ivás, tracta) folynak, hogy van gazda, ki e napon ugy beadósodik, hogy negyed év alatt sem tisztázhatja ki magát. A székely vendégszeretet itt e falu egyszerű, romlatlan lakóinál egész tisztaságában nyilvánul. S bármikor is ha idegen vetődik oda, azt majd megölik szivességgel, kínálgatással.” Szentesi Zöldi László

Magyar Hírlap 

forrásom a http://www.erdely.ma/mozaik.php?id=112449&cim=az_oroszhegyi_szilvapalinka_titka